Na....

Itten vagyok. Élek még, bár csak alig-alig.

Rövid, főleg képes összefoglalót fogtok olvasni az utóbbi időszakról. J

A bútorfestéses terv befuccsolt, az volt az a hét a nyáron, mikor minden nap esett az eső... No comment. Ilyen a formám. Festés nélkül, de sokkal jobb elrendezésben szépen vissza lett pakolva majdnem minden, és mikor a lányzó hazajött, megállapította, hogy a szoba nagyon "cool" lett! J

Így néz ki az ágy:

... és ami a matrac alatt van, a régi, gyerekkori szekrényem elemei:

Ez a nyár a varrás jegyében tellett-múlott. Készült egy angyalka ajándékba, egy születésnaposnak, olyan gyorsan, hogy szinte lefotózni sem volt időm. Ő az:

És aztán jött a nagy falat! Az esküvő. Sokat törtem a kis fejemet (ez meg is látszik rajta J), hogy mit is vigyünk az ifjú párnak, csak valami jelképeset, merthogy mindenük megvan ami kell, ami meg nincs meg, hát azt nem tőlünk kapták meg... Persze ott volt a jolly joker, azok a bizonyos piszkos anyagiak, de mégis szerettünk volna valamit családilag, ami majd emlékezeti őket a nagy napra, mondjuk az ötvenedik évfordulón is. J Naná hogy ennek kitalálását és megvalósítását is én nyertem meg. 

Barangoltam a neten, gyűjtöttem az ötleteket. Ezekből most nagyon szorgalmasan ide "linkeskedek" párat:

Kezdjük ezekkel a waldorf babákkal, amik gyönyörűek, és rengeteg munka lehet velük, de az én ízlésemnek kicsit babásak voltak.

Aztán volt még egy aranyos libapár, akik nagyon stílusosan meg voltak/vannak gyűrűzve.

Mikor még böngésztem, fönt volt a Meskán, azóta csak a blogban látható, nagy-nagy kedvencem, SzarvasMici nászpárja. És a napokban előállt egy újabb alkotással, a szám is tátva maradt tőle... Ha én egyszer ilyet tudnék!

És őket is a Meskán találtam, igazán nem lehet panasz erre a jó kis oldalra, ha az ember lánya ajándékot keres. Itt akadtam rá esküvő témában a személyes kedvencemre, ami ugyan nem baba, de nálam vitte a pálmát.

A magyar oldalakról kicsit elkószálva pedig megtaláltam ezt, de végül is azt hiszem, hogy elmondhatom, saját kúfőből sikerült megalkotnom az ifjú párt.

A szabásmintát Tilda könyvekből vettem, a vőlegényét kicsinykét átdolgoztam, picit hozzáadtam, csöppet elvettem, éjszakákon át szabtam, varrtam, vasaltam, tűztem, fűztem, hímeztem, hámoztam és ez lett a végeredmény:

Menyasszonyunk haja háromféle fonalból készült, merthogy az "igazinak" is ilyesféle a frizurája.

A vőlegénynél is törekedtem arra, hogy legalább egy kicsit hasonlítson (hajszín és kopaszodás téren), hogy ez mennyire sikerült, majd eldöntik a megajándékozottak!

Az ifjú pár az elején kicsit megilletődötten álldogált

és üldögélt

de végül egészen feloldódtak, a menyasszony még a harisnyakötőjét is megmutatta... J

Az ifjú pár nagyon örült a másik ifjú párnak, már a lagzi alatt helyet kaptak az asztalnál. Azaz az asztalon.
És ha már lagzi, a legvégére, búcsúzóul maradt a kedvenc fotóm, Ildi és a Papa, az első közös tánc: