Igen régen jártam erre, hiába, nem történik velem semmi, de semmi érdekes. Na jó, ha jobban belegondolok, csak zajlik nálunk az élet, itt a tavasz is, meg már az is újság, hogy semmi végzetes nem történt velem, szóval csak van mesélni valóm, de kezdjük az elmaradt farsangi történettel:
A buli megálmodói hívtak egy hölgyet, aki bábozott a gyerkőcöknek. Bár a műsor és az előadó tökéletes volt, az én lánykám úgy gondolta, hogy jó lesz, ha ő is több alkalommal hozzáteszi a magáét az előadáshoz. Az egyik nagy kacagást kiváltó történet dióhéjban:
A művésznő éppen belekezdett egy új mesébe, elmondta, hogy Erdélyben a Jóisten megteremtette a székelyeket, és teremtett neki magas hegyeket, gyönyörű völgyeket, folyókat, hogy itt éljenek. "Ezen a gyönyörű helyen történt..." - folytatta volna, de Ildó közbeszólt: "Elnézést, de növényeket és állatokat is teremtett nekik, hogy legyen mit enniük!" Kirobbanó nevetés. De a válasz sem késett: "Na, most már tudom, te léányka, hogy miért jársz te waldorf óvódába!" Még nagyobb nevetés, persze főleg a szülők részéről. Az előadás egyébként remek volt, nekem legjobban az előadó hatalmas rutinja tetszett, az, ahogyan bevonta a közönségét a mesékbe, a legkisebbektől a legnagyobbakig, és ahogy pillanatok alatt alkalmazkodott bármilyen váratlan helyzethez.
Névnapot is ünnepeltünk az elmúlt majd egy hónapban, és nagyon sikerült eltalálni az ajándékot. Ildó szeptemberben iskolába megy, és a csőd elkerülése érdekében kitaláltam, hogy apránként elkezdem beszerezni a "hozzávalókat". Legnagyobb kiadásnak első ránézésre az iskolatáska tűnt, és nem is tévedtem nagyot. Horror árak és izgalmasan ronda táskák vannak a piacon. Szerencsémre kicsiny városunkban fellelhető a térség legszuperebb papírboltja, és most sem csalódtam benne. Sikerült egy lányos, de nem csicsás, párnázott hátú, fényvisszaverő csíkos, erős oldalú, klasszikus iskolatáska fazon vennem, egészen elérhető áron. Boldog kis tulajdonosa kettő napig csak alváshoz vette le!!!
A hosszú-hosszú hétvégén pedig elmentünk az Állatkertbe. Hétfőre sikerült időzítenem a kirándulást, és Pest felé meglepetten (és nagy örömmel) tapasztaltam, hogy üres volt a 2/A, az M3-as, sőt még Zugló is!!! Gondoltam (én kis naiv), hogy mindenki elutazott a hosszú hétvégére! Aha... Örömöm egészen addig tartott, amíg be nem léptünk az Állatkert kapuján. Mindenki aki "hiányzott" az utakról, az odabent volt! Azért az embertömeg ellenére is sikerült jól éreznünk magunkat. (Viszonylag. De juszt sem kezdek bele az emberek, főleg a szülők elvetemült tetteinek mesélésébe.) Én legalább három éve nem jártam bent, és már akkor is lenyűgöztek az újítások, a gyerekkoromból maradt emlékekhez képest. Most még pedig még jobb és felnőtt fejjel-szemmel is élvezhetőbb lett az egész park. Bár az elején leszögeztük, hogy a hüllőházat kihagyjuk, hosszas könyörgésre csak sikerült a gyermeknek becsalnia egy építménybe, ahol kígyók is tanyáztak, igaz ez nem az igazi hüllőház volt, és azért túl közel nem mentem hozzájuk... Nos igen, próbálom titkolni, de mindig kiderül, hogy legbelül egy gyáva kis nyúl vagyok... Viszont a következő fotó szerint ez családi vonás lehet, mert nem csak bennem lakozik valamilyen állat!!! :-)
Bejegyzések
