A farsang napja

Az úgy volt, hogy...reggel tenyérrel sikeresen belekaptam egy nagy, hatalmas, lapos fejű szögbe. Ha kettő centivel lentebb sikerül nyúlnom, akkor most nem írogatnék itt, mert valószínűleg csendesen elvéreztem volna a konyhában, de szerencsém volt és "csak" egy nagyobbacska sebet sikerült szereznem a csuklóm fölé. Sajnos nem bírom a vért, főleg a sajátomat, ezért elszoruló szívvel és szédülő fejjel nézegettem ahogy folydogál belőlem a drága, szép, piros éltető folyadék. (Ennyit a kék véremről :-) )Mielőtt elájultam volna, eszembe jutott, hogy nagyon nem kéne, mert 1.) a jelenlévő családtagok probléma megoldó képessége viszonylag alacsony 2.) nem javítana a helyzeten ha még a drága, szép és okos fejemet is szétvernem a padlón. Szóval inkább szépen bemásztam a fürdőszobába, kimostam a sebemet (közben sajnálgattam magam), tapaszottam rá tapaszt, aztán nekiálltam felszedni a leesett vérnyomásomat. Ez röpke egy óra alatt sikerült is, viszont addigra borult minden szombati terv. Nem részletezem, a lényeg, hogy végül is lett zebrafarkam és fülem, bár nem olyan, mint szerettem volna, és a farsangra is eljutottunk. Ildó remekül érezte magát, és még szerepelnie is sikerült. Legközelebb elmesélem... :-)

A nagy beszámoló

Kezdjük hosszú tartozásaimat a legjobbal, íme egy fotó a szülinaposról:

Kicsi Pettyemnek egészen fantasztikus ünnepe kerekedett, mert az ovis farsang pont a születése napján lett megtartva. Reggel ajándékokkal kelt, nagyon "bulizott" az oviban, aztán délután itthon ünnepeltünk, tortával és megint csak ajándékokkal. (Nem, ez nem a hogyan-kényeztessük-el-a-gyereket blog, bár határeset...) Nagyon vágyott egy igazi, valódi és új Barbie babára, és a szigorú anya (gy.k.: ez lennék én) úgy gondolta, hogy elég idős már hozzá, hát megkapta. A babavásárlás mondjuk külön móka volt, több játékboltot szétröhögtünk Anikóval beszerzéskor, de végül is sikerült megvennünk a kapható legnormálisabb babát.

Hogy kicsoda Anikó? Unokatestvér és átmeneti lakótárs. Január elején költözött hozzánk, és meglepő módon jól bírja a bentlakást. Fiatalka, még jók az idegei... :-)

Egyszer egy horoszkóp értő személy azt mondta, hogy nagy szerencsével lesz nekem diplomám. Háááááát, jelentem, ha a vizsgáimra gondolok, igaza lehet... Sikeresen megvan valamennyi, jegyeim között kettestől az ötösig minden megtalálható, de igazából nem nagyon dicsekednék. Kivéve talán a statisztikával. Sajnos nem vagyok az a magolós típus, ha valamit meg kell tanulnom, muszáj megértenem. És a statisztikát sikerült hármasra kihoznom. (Másodszorra... :-) ) Erre vagyok a legbüszkébb.

Lógok még egy beszámolóval a szilveszteremről. Nos... be kell valljam, tökéletes volt. Pont olyan, mint egy szilveszteri bulinak lennie kell, jó társasággal, sok-sok röhögéssel, tánccal, mérsékelt evéssel és ivással, és még a ruhámat sem hagytam otthon!

És ha már bulizás, holnap farsangolni megyünk Ildóval, ő katicabogár lesz, én meg zebra. (Vizuális típusú olvasóimat kérem hogy visszafojtottan röhöjenek.) Az ő jelmezével már készen vagyok, az enyémből még hátra van két fül és egy farok...

Legközelebb innen folytatom :-)

A legfontosabb születésnap

Holnap születésnapot ünneplünk. Az én pici nagylányom 7 éves lesz! Egészen pontosan 16 óra 37 perckor tölti be a hetedik életévét. Jövök majd az élménybeszámolóval és a képekkel!