2011. december 29., csütörtök

Az év utolsó bejegyzése

A nagy Ő és én, tanulva a tavalyi év tapasztalataiból, idén már novemberben elkezdtük a karácsonyi ajándékok elkészítését. Főleg este és éjszaka sikerült időt találni a varrásra, mivel nappal dolgozni, gyereket nevelni, tanulni kell. A végére egészen a szívemhez (és a kezemhez) nőtt mind a varrógép, mind a vasaló... J
Alább láthatóak az elkészült ajándékok:

karácsonyfa (vagy ajtó, koszorú, bútor) díszek,

beszélgetős befőtt, amelynek ötletét az urban:eve blogon találtam,

egerentyű,

piros orrú rénszarvas,

angyal,
a békakirályfit megtaláló angyal egy nagyon különleges személynek,

rózsaszínben pompázó angyal, aminek saját állítása szerint, jobban örült a megajándékozott, mint egy üveg pálinkának,

egy különleges vizespalack tartó, és hét egyforma szív alakú dísz, Ildikóm hathatós közreműködésével,

egy baba a Legjobbnak, aki rögtön felismerte, hogy ez bizony Ő,

és egy angyal az én angyalkámnak (aki néha ugyan ördögien viselkedik).

Ildó angyalán az utolsó öltések karácsonyt megelőző éjjel készültek, és mivel nálunk tavaly és idén is reggel jött az angyal, nagyon kellett igyekeznem, hogy kész legyen. Az utolsó negyedév rengeteg munkájának és gondjainak köszönhetően addigra már teljesen elhasználódtam, a térdem például annyira megdagadt, hogy alig tudtam lemenni a lépcsőn. Tanulság: nem zsákmányolhatom ki magam a végsőkig, és jó lenne ezt most már be is tartanom.
Karácsony reggelre lázat hozott nekem az angyalka, meg egy gyönyörűséges torokgyulladást. Az ünnep jó részét begubózva töltöttem az ágyban és aludtam. Azt a kevés időt, mikor sikerült ébren maradnom (egy-két órát), Ildivel és az ajándékaival vagy különféle gyógyhatású ínyencségek (gyógyszerek, mézestea) összekutymolásával és fogyasztásával sikerült kitölteni.
Sajnos idén egyáltalán nem talált rám a karácsonyi hangulat, de igazából nem is számítottam rá. Talán majd jövőre...
Meglepetésre sem számítottam, mégis kaptam egy nagyon különleges és szépséges fülbevalót, gyűrűt és karkötőt Kicsi Katától, és pont karácsony reggel!


Ráadásul aznap este megtaláltam a napok óta felhalmozott postát, amiben volt egy képeslap az én legjobb barátnőmtől, pár olyan sorral, ami beragyogta az estémet. Így lett végül nekem is két igazi, meglepetéses ajándékom karácsonyra, amiket ezúton is nagyon köszönök!
Karácsony első napján pedig kaptam két szívet melengető telefonhívást, nagyon jó volt beszélgetni egy kicsit azokkal, akiket régen láttam, hallottam!
Szilveszterre utazást tervezünk Ildóval, Márti barátnőmékhez vagyunk hivatalosak, csak nem ártana előbb meggyógyulnom... Tanulnom is kellett volna az ünnepek alatt, mert január elején folytatódnak a vizsgák, most ezt is igyekszem pótolni. És természetesen vár még rám egy kis munka is... J
Befejezésül kívánok mindenkinek (aki kitartóan végigolvasta a fenti nyafogásomat) utólag is boldogságos karácsonyt és pont olyan boldog és sikeres új évet, amilyet elképzel magának!