2010. június 23., szerda

Ajándék (adni jobb vagy kapni II.)

Az ajándék története dióhéjban:
Az egyik kitalálta, a másik lefotózta, a harmadik megszerkesztette, a negyedik scannelt hozzá még fotókat, az első és a harmadik elvitte "kiadatni" és már el is készült egy gyönyörű album szeretettel a Pék családnak! :D
Íme ahogy csodálják:


Szóval az ajándék. Túlzás és szerénység nélkül állíthatom, hogy gyönyörű lett! Ehhez nagyon kis mértékben járult hozzá szerintem hogy én csináltam a képeket, bár van köztük egy-két jól sikerült. Első sorban gyönyörűek a tárgyak, amik hihetetlen sok munkával és szeretettel készültek. Nagyon szerencsések a gyerekeink, hogy ilyen környezetben töltik a hétköznapokat. Szuper volt az ötlet és persze a szerkesztés is nagyon jó lett, ezt most nem tudom bemutatni, szóval kénytelenek lesztek elhinni nekem. :)






És amit én kaptam ettől az ajándéktól...
Először is amiről már írtam, a jóleső izgalmat, hogy mit fognak szólni hozzá a megajándékozottak. (Túlzás nélkül állíthatom, hogy nagyon örültek!)
Másodszor kaptam sok-sok dicséretet, amik valljuk be nagyon jól estek kicsinyke lelkemnek. Kiemelném közülük a megajándékozott mondatát, mely szerint ez egy referencia album neki, de nekem is! :)
És harmadszor egy ilyen könyvbolondnak, mint én, könyvben kinyomtatva látni a munkáját... nos elmondhatatlan!
Köszönöm
Kátya

2010. június 10., csütörtök

"Szolgálati közlemény"

Fodor Ákos

Házassági emlékmű

van, amikor t i s z t á b b
eltörni egy tányért,mint
elmosogatni.

Azt hiszem ez mindent elmond. Többen már úgyis tudjátok. Megpróbáljuk úgy hogy a gyerekünk a lehető legjobban jöjjön ki a helyzetből. És többet nem szeretnék mondani róla.

Kátya