A nagy beszámoló

Kezdjük hosszú tartozásaimat a legjobbal, íme egy fotó a szülinaposról:

Kicsi Pettyemnek egészen fantasztikus ünnepe kerekedett, mert az ovis farsang pont a születése napján lett megtartva. Reggel ajándékokkal kelt, nagyon "bulizott" az oviban, aztán délután itthon ünnepeltünk, tortával és megint csak ajándékokkal. (Nem, ez nem a hogyan-kényeztessük-el-a-gyereket blog, bár határeset...) Nagyon vágyott egy igazi, valódi és új Barbie babára, és a szigorú anya (gy.k.: ez lennék én) úgy gondolta, hogy elég idős már hozzá, hát megkapta. A babavásárlás mondjuk külön móka volt, több játékboltot szétröhögtünk Anikóval beszerzéskor, de végül is sikerült megvennünk a kapható legnormálisabb babát.

Hogy kicsoda Anikó? Unokatestvér és átmeneti lakótárs. Január elején költözött hozzánk, és meglepő módon jól bírja a bentlakást. Fiatalka, még jók az idegei... :-)

Egyszer egy horoszkóp értő személy azt mondta, hogy nagy szerencsével lesz nekem diplomám. Háááááát, jelentem, ha a vizsgáimra gondolok, igaza lehet... Sikeresen megvan valamennyi, jegyeim között kettestől az ötösig minden megtalálható, de igazából nem nagyon dicsekednék. Kivéve talán a statisztikával. Sajnos nem vagyok az a magolós típus, ha valamit meg kell tanulnom, muszáj megértenem. És a statisztikát sikerült hármasra kihoznom. (Másodszorra... :-) ) Erre vagyok a legbüszkébb.

Lógok még egy beszámolóval a szilveszteremről. Nos... be kell valljam, tökéletes volt. Pont olyan, mint egy szilveszteri bulinak lennie kell, jó társasággal, sok-sok röhögéssel, tánccal, mérsékelt evéssel és ivással, és még a ruhámat sem hagytam otthon!

És ha már bulizás, holnap farsangolni megyünk Ildóval, ő katicabogár lesz, én meg zebra. (Vizuális típusú olvasóimat kérem hogy visszafojtottan röhöjenek.) Az ő jelmezével már készen vagyok, az enyémből még hátra van két fül és egy farok...

Legközelebb innen folytatom :-)